Sziasztok
A kérdésëk, amiket kaptam, s amelyek szërintem közérdëkűek.
A kötőhangokkal az van, hogy kötőhangok, azaz akármik is lëhetnek, ami jobban hangzik, passzol, nincsen rá ëgyértelmű szabály kivéve természetësen a hangrëndi illeszkëdést.
Néha jëlentés mëgkülönböztető szerepük is van illetve lëhet. Lásd példásul sarkok vs. sarkak illetve helyes = hellyel rendelkező vs. helyës = csinos, pontos.
1. mentek = ők mentesek valamitől, alól
2. mentëk = én például fuldoklót ki a vízből
3. mëntek = ők haladtak (múlt idő)
4. mëntëk = ti haladtok (jelën idő)
Pontosan így van. Kazinczy északkeleti tájszólása lëtt az úgynevezëtt köznyelv, beszéd és írás fő alapja, s ez a tájszólás csak ëgyféle, amolyan köztes hangzású e-t használ.
A példákban 2,3,4 nincsenek kötőhangok, azok igeragok.
A ragozásra viszont teljesen ëgyértelmű szabály van.
A két alakú ragoknál, ige, főnév akármi elvileg mindig a és nyílt e van. Például -ban /-ben vagy -tak /-tek például ők ittak / ëttek, haladtak / mëntek.
A három alakúaknál viszont elvileg mindig o/ö/ë használatos, például -hoz/-hëz/-höz illetve -tok/-tëk/tök, például ti isztok, ësztëk, jöttök, mëntëk, vagy én ütök, vágok, kenëk, mentëk, fëstëk.
Az igeragozásnál a többes szám harmadik szëmély múlt idő -tak/-tek ragjáról van szó, illetve a jëlen idő többes szám második szëmély -tok/-tëk/-tök ragja.
Szóval más igeragról van szó, ami csak írásban néz ki ugyanúgy.
A szögedi tájszólás azaz a szëgedi ott özik, ahol hét másik magyar tájszólás zárt ë-t használ, kivétel az ëgy szótagú szavak. Ez az ëgyszërű mëgfogalmazás mëglëhetősen jól lëfëdi a szëgedi tájszólást, persze tökéletës szabály nincsen, mivel ëgységës magánhangzó használat sincsen a magyar tájszólások között, de ezzel az ëgyszërű szabállyal már elboldogul az embër a szëgediben.
A sör, csöcs, föl(tétel), zsömle vörös, vödö, söpör stb. stb. stb. szavak mind mind a szögedi tájszólásból származnak, sër, csëcs, fël, zsëmle, vërës, vëdër, sëpër stb. stb. stb. helyëtt.
Ezért van az, hogy így ëlég sok magyar gyárilag tud szögediül, anélkül is, hogy valaha is járt volna arra, vagy hallotta volna. Az általam lëírt szabályra például magamtól jöttem rá.
A szereplëk, szëgediesen szereplök. A tehén szëgediesen is tehén.
Van még ëgy érdëkësség. A befejezëtt múlt idő. Ezt úgy tanítják az iskolákban, hogy két jele van, az ëgy t és a kettő tt. De ez hibás. A befejezëtt múlt idő három alakú, mégpedig -ott, -ëtt, -ött, hasonlóan pl. az -on, -ën, -önhöz:
futott, ëvëtt, sütött. A magánhangzók itt a jel részei.
Az ëgy t-s variáció csupán ennek a jelnek a rövidülése.
Lásd pl. várott -> várt, szólott -> szólt stb.
Tudom, hogy mindënki tudna ellenpéldákat mondani, de azok magánhangzó ejtés változások, a szabály akkor is áll, amit írtam.
Például a köszönöm szépënt szinte mindënki zárt ëvel ejti, de az szabályosan nyílt e lënne, mert módhatározó -an /-en van benne, de ez ejtésben összekeverhetó a helyhatározó -on/-ën/-önjével. Az -an/-en vs. -on/-ën/-ön hasonló a -tak/-tek vs. /-tok/-tëk/-tök kavarodáshoz.
A 15 magánhangzós magyar beszéd mëgörzése a nyelv szëbb hangzása miatt is fontos, de a még fontosabb szëmpont, hogy a nyílt e és a zárt ë összemosásával körülbelül 1800 azonos alakú szó keletkëzne a nyelvben, ami értelëmzavaró. Lásd az említëtt mentek szó ëgyformán írt, de négyféleképpen ejtëtt, négy különböző jelëntését. S hasonlóból rëngeteg van.
A téma bőségës, szóval remélëm, hogy sokáig fog élni ez a topic!
„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”
/ Kodály Zoltán /
A kérdésëk, amiket kaptam, s amelyek szërintem közérdëkűek.
A kötőhangokkal az van, hogy kötőhangok, azaz akármik is lëhetnek, ami jobban hangzik, passzol, nincsen rá ëgyértelmű szabály kivéve természetësen a hangrëndi illeszkëdést.
Néha jëlentés mëgkülönböztető szerepük is van illetve lëhet. Lásd példásul sarkok vs. sarkak illetve helyes = hellyel rendelkező vs. helyës = csinos, pontos.
1. mentek = ők mentesek valamitől, alól
2. mentëk = én például fuldoklót ki a vízből
3. mëntek = ők haladtak (múlt idő)
4. mëntëk = ti haladtok (jelën idő)
Pontosan így van. Kazinczy északkeleti tájszólása lëtt az úgynevezëtt köznyelv, beszéd és írás fő alapja, s ez a tájszólás csak ëgyféle, amolyan köztes hangzású e-t használ.
A példákban 2,3,4 nincsenek kötőhangok, azok igeragok.
A ragozásra viszont teljesen ëgyértelmű szabály van.
A két alakú ragoknál, ige, főnév akármi elvileg mindig a és nyílt e van. Például -ban /-ben vagy -tak /-tek például ők ittak / ëttek, haladtak / mëntek.
A három alakúaknál viszont elvileg mindig o/ö/ë használatos, például -hoz/-hëz/-höz illetve -tok/-tëk/tök, például ti isztok, ësztëk, jöttök, mëntëk, vagy én ütök, vágok, kenëk, mentëk, fëstëk.
Az igeragozásnál a többes szám harmadik szëmély múlt idő -tak/-tek ragjáról van szó, illetve a jëlen idő többes szám második szëmély -tok/-tëk/-tök ragja.
Szóval más igeragról van szó, ami csak írásban néz ki ugyanúgy.
A szögedi tájszólás azaz a szëgedi ott özik, ahol hét másik magyar tájszólás zárt ë-t használ, kivétel az ëgy szótagú szavak. Ez az ëgyszërű mëgfogalmazás mëglëhetősen jól lëfëdi a szëgedi tájszólást, persze tökéletës szabály nincsen, mivel ëgységës magánhangzó használat sincsen a magyar tájszólások között, de ezzel az ëgyszërű szabállyal már elboldogul az embër a szëgediben.
A sör, csöcs, föl(tétel), zsömle vörös, vödö, söpör stb. stb. stb. szavak mind mind a szögedi tájszólásból származnak, sër, csëcs, fël, zsëmle, vërës, vëdër, sëpër stb. stb. stb. helyëtt.
Ezért van az, hogy így ëlég sok magyar gyárilag tud szögediül, anélkül is, hogy valaha is járt volna arra, vagy hallotta volna. Az általam lëírt szabályra például magamtól jöttem rá.
A szereplëk, szëgediesen szereplök. A tehén szëgediesen is tehén.
Van még ëgy érdëkësség. A befejezëtt múlt idő. Ezt úgy tanítják az iskolákban, hogy két jele van, az ëgy t és a kettő tt. De ez hibás. A befejezëtt múlt idő három alakú, mégpedig -ott, -ëtt, -ött, hasonlóan pl. az -on, -ën, -önhöz:
futott, ëvëtt, sütött. A magánhangzók itt a jel részei.
Az ëgy t-s variáció csupán ennek a jelnek a rövidülése.
Lásd pl. várott -> várt, szólott -> szólt stb.
Tudom, hogy mindënki tudna ellenpéldákat mondani, de azok magánhangzó ejtés változások, a szabály akkor is áll, amit írtam.
Például a köszönöm szépënt szinte mindënki zárt ëvel ejti, de az szabályosan nyílt e lënne, mert módhatározó -an /-en van benne, de ez ejtésben összekeverhetó a helyhatározó -on/-ën/-önjével. Az -an/-en vs. -on/-ën/-ön hasonló a -tak/-tek vs. /-tok/-tëk/-tök kavarodáshoz.
A 15 magánhangzós magyar beszéd mëgörzése a nyelv szëbb hangzása miatt is fontos, de a még fontosabb szëmpont, hogy a nyílt e és a zárt ë összemosásával körülbelül 1800 azonos alakú szó keletkëzne a nyelvben, ami értelëmzavaró. Lásd az említëtt mentek szó ëgyformán írt, de négyféleképpen ejtëtt, négy különböző jelëntését. S hasonlóból rëngeteg van.
A téma bőségës, szóval remélëm, hogy sokáig fog élni ez a topic!
„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”
/ Kodály Zoltán /
Last edited by a moderator:
