Háromkirályok
- Thread starter Tina55
- Start date
Szia Tina55!
Mivel itt nem állíthatunk össze listát, csak utalok arra a wikipédia oldalra, ahol ez megvan (pl. mindenszentek v. minden idők... - legjobb vmije).
Az viszont érdekes lehet, hogy ez a magyartól alapjában véve idegen alak honnen ered, tényleg valamilyen nyelvjárásból származik-e.
Csak sejtéseim vannak arról, hogy nem. (Rémlik, hogy az egyetemen volt szó róla, de még nem találtam róla anyagot.)
Mivel itt nem állíthatunk össze listát, csak utalok arra a wikipédia oldalra, ahol ez megvan (pl. mindenszentek v. minden idők... - legjobb vmije).
Az viszont érdekes lehet, hogy ez a magyartól alapjában véve idegen alak honnen ered, tényleg valamilyen nyelvjárásból származik-e.
Csak sejtéseim vannak arról, hogy nem. (Rémlik, hogy az egyetemen volt szó róla, de még nem találtam róla anyagot.)
Négyek bandája:
Tagjai voltak Csiang Csing, Mao Ce-tung negyedik felesége, egyben a csoport vezetője; valamint Vang Hung-ven, Jao Ven-jüan és Csang Csun-csiao.
Ötök:
Tagjai voltak Csiang Csing, Mao Ce-tung negyedik felesége, egyben a csoport vezetője; valamint Vang Hung-ven, Jao Ven-jüan és Csang Csun-csiao.
Ötök:
- Milij Alekszejevics Balakirev zeneszerző (1837–1910), az alapító
- Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij zeneszerző (1839–1881)
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin tudós, zeneszerző (1833–1887)
- Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov zeneszerző (1844–1908)
- Cezar Antonovics Kjui hadmérnök, zeneszerző, zenekritikus (1835–1918), a csoport kiáltványának megszerkesztője.
Szerintem nem erről van szó. (Pl. A négy banda nyilván nem ugyanaz, mint a négyek bandája - tehát a többes szám jogos és nem a számnevet követi, hanem maga a számnév került többes számba.
)
A "négyek" ebben a kontextusban analóg az "ötökkel". Az meg már nyelvtörténeti kérdés, hogy az öt orosz zeneszerzőt, miért pusztán "Ötök"-ként emlegetjük, nem pedig "Öt zenészek"-ként.Szerintem nem erről van szó. (Pl. A négy banda nyilván nem ugyanaz, mint a négyek bandája - tehát a többes szám jogos és nem a számnevet követi, hanem maga a számnév került többes számba.
...
A magyar nyelvtől idegen , hogy egy számnevet többes számba tegyünk. Ha mégis ilyesmi látsz, az valamilyen germán vagy latin fertőzés. Kivételek persze léteznek: "Százak haltak meg 1944-ben, amikor az amerikaik megpróbálták lebombázni a debreceni Nagyállomást, de mellétrafáltak."
Véleményem szerint az "Ötök" és a "Négyek bandája" rendben van mert, ahogy Zsanna is említette, maga a számnév van többesszámban, fügetlenül attól, hogy mi az előzménye/története ezeknek az elnevezéseknek. Egy kis fantáziával el tudok képzelni pl. olyan nevet is, hogy az "Egyek bandája"... Más szóval, megfelelő kontextusban, nem érzem idegennek ezeket a szavakat a magyarban.
Értem, de érdekes módon nekem úgy tűnik, hogy az általam ismert nyelvek közül igazán csak a magyarban tehetők a számnevek formálisan is többesszámba. Pl. az olasz tre, quattro, cinque ... számnevekből egyáltalán nem lehet többesszámú alakot képezni. Az angolban szinte minden lehetséges
, tehát biztos vannak threes, fours, fives ... szavak, de (gondolom) nem ilyen értelemben használatosak.
Szerintem nem kivétel, itt a száz főnévként szerepel, vagyis százak = több/sok száz.
Last edited:
Ez egy érdekes jelenség, amely az általam ismert európai nyelvektől is idegen. Maximum nagyobb kerek számok esetén fordul elő (100, 1.000, 100.000, 1.000.000).
Ezzel arra utalunk, hogy nem kereken 100, hanem több száz halottja volt a bombázásnak, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyi. De hogy egy 10-nél kisebb számot miért rakunk többes számba, amikor ráadásul tudjuk, hogy az ötöknek pontosan öt zeneszerző volt a tagja, ez már érdekes kérdés.
A magyar nyelvnek az egyik különlegessége, hogy a számnevek után egyes szám áll. Mihelyt egy indoeurópai kifejezést veszünk át tükörfordítással, benne felejtjük az idegenszerű többes számot.
Ezzel azért így nem igen tudok egyetérteni, mert eddig csak két példát tudtunk felhozni (biztos van több, de nem sok): mindenszentek és háromkirályok. Ezek nyilván a latin tres reges, illetve omnes sancti-ra vezethethetők viszza. Megjegyzem, hogy az omnes sancti esetében a latinban az omnes is többes számban van, tehát a szószerinti fordítás "mindenek szentek" lenne.
Egy magánvélemény, lehetséges magyarázatként:
Szerintem a mindenszentek és háromkirályok szókapcsolat se lenne elképzelhető, ha teljesen ellenkezne a magyar nyelv szellemével. Például eleve elfogadhatatlan az említett "mindenek szentek" tükörfordítás, mert a főnevet megelőző jelző a magyarban nem viselhet ragot. Vagyis, ha a minden és a három szavakat az adott állandósult szókapcsolatokban jelzőként fogjuk fel (nem számként), akkor maga a szókapcsolat teljesen "legális", ugyanúgy mint például a fagyosszentek.
Last edited:
A "négyek" ebben a kontextusban analóg az "ötökkel".
Egyetértek, pontosan ezért idéztem mindkettőt.
Az meg már nyelvtörténeti kérdés, hogy az öt orosz zeneszerzőt, miért pusztán "Ötök"-ként emlegetjük, nem pedig "Öt zenészek"-ként.
Egyrészt azért, mert "öt zenészek"-et nem mondanánk sehogy sem
A magyar nyelvtől idegen , hogy egy számnevet többes számba tegyünk. Ha mégis ilyesmi látsz, az valamilyen germán vagy latin fertőzés. Kivételek persze léteznek: "Százak haltak meg 1944-ben, amikor az amerikaik megpróbálták lebombázni a debreceni Nagyállomást, de mellétrafáltak."
Az kétségtelen, hogy a négyek/ötök elég speciális alaknak tűnik, de épp ez (meg pl. az ezrek) nekem nagyon is jól hangzik.
Ez csak indoeurópai szemszögből különleges, más nyelvcsaládoknál szintén a magyar "módszer" a norma, pl. a baszk, a grúz és a török is egyes számot használ számnév után. Furcsa módon a walesi is, bár az nagyon is indoeurópai.
Igen. Figyeljétek meg, hogy pl. a latinban (gyakran) az alanyesetnek is van ragja, tehát a nomintavus singularis nem a főnév vagy melléknév jelöletlen alapformája. Mivel az esetrag egyben meghatározza a számot és a nemet is, az indoeurópai nyelvekben úgy az egyes szám (amicus, tristis) mint a többes szám (amici, tristes) formálisan is ki van fejezve.
Ezzel szemben a magyarban (törökben, stb.) az egyes számnak nincs semmilyen jele (ember-), viszont a többes számnak van (emberek). Ez arra enged következtetni, hogy a főnév/melléknév jelöletlen alakja eredetlileg indifferens volt, ami a mennyiséget illeti. Ennek az állapotnak a következménye, hogy még manapság is azt modjuk, hogy öt ember, hosszú haja van, kék szeme van, krumplit veszek, nem eszem tojást, nincs foga, stb. Ezekben a példákban pl. az újlatin vagy a szláv nyelvekben többes számot használunk (kivéve, ha kimondottan csak egy szál hajról, egy szemről, egy darab krumpliról, stb van szó).
Last edited: