A "szám-" nem igekötő. Hogy került a "száműz"-ben az "űz" elé?
Mit keres a "szám-" előtag a "száműz" igében?
- Thread starter franknagy
- Start date
Nem néztem utána, de ha arra gondolunk, hogy pl. a számba vesz kifejezés majdnem lehetne az ellentéte, elképzelhető, hogy a szám tő ezekben az esetekben olyasmire utal, hogy vkit tekintetbe, figyelembe vesz, az illető számít (esetleg fontos) a környezetének.
Ill. ellenkező esetben "nem tekintik érdemesnek a figyelembevételre" (persze tágabb, általánosabb értelemben), kizárják azon személyek közül, akik valamilyen fontossággal bírnak. Annyira, hogy a száműzetéssel azt érzékeltetik, hogy az illető nem hogy semmilyen fontossággal nem bír, hanem egyenesen károsnak tekinti a környezete.
Ill. ellenkező esetben "nem tekintik érdemesnek a figyelembevételre" (persze tágabb, általánosabb értelemben), kizárják azon személyek közül, akik valamilyen fontossággal bírnak. Annyira, hogy a száműzetéssel azt érzékeltetik, hogy az illető nem hogy semmilyen fontossággal nem bír, hanem egyenesen károsnak tekinti a környezete.
Vagyis kiűzik a számba vett állampolgárok közül?
Igen, bár szerintem nem annyira az "űzés" a lényeg benne (az érintettnek persze lehet), hanem az, hogy "megszűnik számítani" ezen határokon belül. Mintha nem is létezne. A számkivetettségben is az a lényeg, hogy már nem számít az illető ott, ahol szeretne.
Megpróbáltam egy kissé utánanézni az amúgy érdekes kérdésnek ... Tehát:
A száműz ige a nyelvújítás "szüleménye"; a régebbi (szintén nyelvújítási) változata számkiűz volt. Ezt a szót a ma már elavult számkivet ige mintájára alkották, amely 1456-tól adatolható. Ami érdekes az az, hogy a "-ki-" feltehetően eredetileg névutóként szerepelt, tehát nem a vet igéhez kapcsolódik (*kivet), hanem a szám főnévhez (számki < számkivé, aminek az értelme kb. "számon kívülre" lehetett). Magának a szám szónak a jelentése ebben az esetben ’közösség, emberek csoportja’.
Ebben a megvilágításban a száműz, illetve annak eredeti változata számkiűz, tulajdonképpen azt jelenti, hogy "elűz valakit egy bizonyos közösségből", "a közösség határain kívülre űz/kerget valakit", vagy leegyszerűsítve: "kiközösít valakit".
A száműz ige a nyelvújítás "szüleménye"; a régebbi (szintén nyelvújítási) változata számkiűz volt. Ezt a szót a ma már elavult számkivet ige mintájára alkották, amely 1456-tól adatolható. Ami érdekes az az, hogy a "-ki-" feltehetően eredetileg névutóként szerepelt, tehát nem a vet igéhez kapcsolódik (*kivet), hanem a szám főnévhez (számki < számkivé, aminek az értelme kb. "számon kívülre" lehetett). Magának a szám szónak a jelentése ebben az esetben ’közösség, emberek csoportja’.
Ebben a megvilágításban a száműz, illetve annak eredeti változata számkiűz, tulajdonképpen azt jelenti, hogy "elűz valakit egy bizonyos közösségből", "a közösség határain kívülre űz/kerget valakit", vagy leegyszerűsítve: "kiközösít valakit".
Last edited:
Igen, most én is utánanéztem a Zaicz Gábor-féle etimológiai szótárban. Tehát a "-ki-" elemet a számkiűz szóból önkényesen hagyták el a nyelvújítók, mivel a számki jelentése addigra már elhomályosult. A számkivet eredetileg olyasmi szerkezet lehetett, mint kézenfog, agyonüt, földhözvág, tönkremegy, stb., azaz főnév + rag + ige.
Nagyon jó meglátás és remek példák, mivel ma már a szóbanforgó "-ki-" elemet spontán nehezen tudjuk ragként felfogni.
Még egy megjegyzés (vagy inkább kuriózum): a szám szó, habár önmagában azt jelenti, hogy "(eng.) number, (esp.) número, (lat.) numerus,, stb ...", a magyarban tágabb értelemmel bír: a száműzésen/számkivetésen kívül, például szerszám.
Némi jelentéskülönbséget érzek a számkivetett és a száműzött között.
- A számkivetett embert kivetették a közösségből, de a közelben él . Pusztai vagy barlangban, erdőségben bújkáló betyár.
- A száműzött külföldön él, halálbüntetés mellett terhe mellett tilos hazatérnie. Távollétében halálra ítélt 1848-as politikus, akinek akasztófára szögezték a nevét.
A különbség valóban ott van, de szerintem ez csak a száműz szó megalkotása (1823) óta alakulhatott ki.
Ilyen pontosan követhető a a száműz szó eredete?
A nyelvújítás még nem volt annyira régen. Az ilyen szavaknál sokszor nemcsak az időpontot, hanem a megalkotót is ismerjük (ez esetben Toldy Ferenc). Az etimológiai szótárakban megadott évszám az első előfordulás írásban.