muszáj vagyok

[Zsanna]

Sziasztok!

Egy óvodásoknak adott gyerekversben olvasom (a szerzőjét nem közölték): Elefánt úr, jó napot,/folyatjuk a vízcsapot?/Muszáj vagyok, sajnálom, /bedugult az ormányom.
Én ezt a formát (először és) legutóbb a volt kárpátaljai (magyar származású) orosztanárnőmtől hallottam úgy 50 évvel ezelőtt, de ez a vers elég új lehet, mert szerepel benne pl. "helóka" szó is.
A Nyelvművelő Kéziszótár "pongyolának" titulálja ezt* a fajta használatot (gyermekversben én sem találom szerencsésnek a használatát), de ti halljátok ezt használni manapság? Nekem régiesnek tűnik.

*már a muszáj + 1sz.1 (v. 2.) személyű létigét

Köszi a meglátásaitokat.

 

[arlett]

Szia!

Nem használom, de igazából egyáltalán nem tartom szokatlannak a formát, és gyakran hallom is.
Jobban hangzik a "leszek" szóval, ami szerintem teljesen hétköznapi és semmiképp sem régies. Mintha ez annak az elkorcsosulása lenne, de már nem feltételes módban.

Ha így drágul az étolaj, muszáj leszek árat emelni.

De igazából ezt a mondatot vagyok-kal is el tudom képzelni, nem lenne fura számomra.
Annyira megdrágult az étolaj, hogy muszáj vagyok árat emelni.

Ahogy a hellóka is használatban van mifelénk, az irodában.

 

[Zsanna]

Igen, a jövő vagy múlt idő használata is ismert, de az "elfogadott" névszói állítmányi alak az inkább a 3. személyű (pl. muszáj lesz/volt árat emelni).
Igen, a hellóka gyakori, de az relatíve modern használat (50 évvel ezelőtt nem hallottam), ezért gondoltam, hogy a versike nem régi keletű.

P.S. Megnéztem, a szerző Varró Dániel (77-ben született és József Attila díjas... Húha.)

 

[arlett]

Hát igen, a muszáj vagyok kicsit kevésbé hangzik jól, de szerintem szóban rendben van. Múlt és jövő időben abszolút hétköznapi, így jelenben tényleg nem túl szerencsés, de szódával elmegy.
Viszont a többi személlyel már nem tetszik, ami érdekes, mert a jövő és múlt időben azok is elmennek.
Annyira megdrágult az étolaj, hogy muszáj vagytok árat emelni. - itt is a leszteket mondanám, nem tetszik valahogy, és E/3, T/3-ban meg nem is tudok példamondatot rá.

 

[AndrasBP]

P.S. Megnéztem, a szerző Varró Dániel (77-ben született és József Attila díjas... Húha.)

Varró Dániel elismert kortárs költő, aki aggályok nélkül alkalmazza a hétköznapi fordulatokat és a szlenget is (szerintem bravúrosan). A kérdéses kötet egyébként semmiképpen nem óvodásoknak szól, bár ez a konkrét versike valóban kelthet ilyen benyomást.
Amúgy én sem használom a "muszáj"-t ebben a formában, de szerintem sem régies.

tényleg nem túl szerencsés, de szódával elmegy.

 

[Zsanna]

Félig off:
Mint írtam, óvodásoknak adták (óvónénik, gondolom).
Egyébként tényleg ötletes és aranyos strófákat olvastam, de egy-két nyelvi fordulatát egy felnőtt talán jobban kezelné (mert a stiláris érzéke már megvan), mint egy 5 éves (akinek nincs szódája ).